1.évad 4.rész

Egy újabb nap elé nézett Vilu. Nagy levegőt vett és lement reggelizni. German mosolygós arcal fogatta:
- Szervusz kicsim - és megpuszilta.
-Ő itt Olga aki egy igazi háziasszony! Ő pedig  Ramllo aki segít vezetni a cégem!
- Jó napot kívánok kedves Ramallo és Olga - udvarjaskodott Violetta
- Szervusz kicsi szívem! Mindjárt sütöm a hami-hamit!
- Ööö... oké
- Szia! Mi a neved... ja igen Vilu! Hogy smint kisasszony?
- Jól... de apához lenne egy kérdésem...
- És mi az? - kérdezte az apja.
- Járhatok a Studioba?
- Az mi????
- Az egy iskola German, ott tanulnak meg híressé lenni! - magyarázta meg Ramallo.
- Hát nem tudom még... majd elválik, aludjunk rá egyet!
- Oké, köszi apa - és megölelte.
- Segíts Olgának főzni! 1 óra és jön a magántanár ezt ne feledd!
- Rendben apa!


Miután a magán tanár kiolktatta őt, megkérte apját had menjen Angievel limonádét árulni. De igazából nem limonádét árultak hanem Studioba mentek.
- A...aa...a.nn
- Mi az Vilu?
De nem érkezett válasz ekkor meglátta földön.
-Úristen! Violetta! Mentőt!
Angie nyúlt volna a telefonjáért, ám eszébe jutott, hogy Ramallonál hagyta.
- Valaki hívja mentőket! - Angie szinte már sírt.
Ekkor megjelent Thomas.
- Úristen! Mi történt??? - kérdezte
- Elájult vagy...meg...halt...
- Én értek az újra élesztéshez! Evett valamit mégmielőtt...?
- Igen, kalácsot!
- Valakinek van csipesze?
- Igen! - nyújtotta oda a csipeszét Ludmi.
- Kösz.
Ekkor Thomas a csipesszel kicsit lenyúlt a torkán, sikeresen kivette a kalács darabot, de Violetta nem lélegzett...
- Thomas!!! Most mit csináljunk?
- Lélegeztetni...szájból...szájba...

Eközben German gondolt egyet és elment a Studióba. Meglátta, hogy Thomas csókolózik Violettával.
- Mi a jó isten folyik itt!
- Sssss!!! German! Ha nem tudná az előbb Vilu majdnem meghalt! Thomas volt az aki megmentette az életét.
Ebben a pillanatban Violetta föllélegzet. És így szólt miután meglátta apját:
- Apa... nem érzem jól magam... bocsáss meg... hogy hazudtam...
- Semmi baj, de máskor ne hazudj, kérlek!
- Megfogadom...
Miután kimondta ezt a szót jöttek Vilut elvenni a kórházba. De German ragaszkodott ahoz, hogy Thomas és ő is menjenek vele együtt.

Bocsi!

1000 bocsi, hogy nem írtam régóta! Ma még csinálok egy bejegyzést, de szerintem szeptemberben fogok írni, nagyon be van táblázva a nyaram! Persze az is lehet 1 hét múlva fogok írni! :)

1. évad 3. rész :)

Reggel lett. Violetta már 7 órakkor talpon volt és kiment egy picit sétálni. Ekkor meglátta a Studio-t.
- Tehát erről beszélt Tomas! - mondta Vilu.
Ekkor oda jött hozzá egy fiú.
- Hello. Új vagy? - kérdezte Violettát.
- Szia, igen... illetve nem.
- Bocsi, de nem értem... mi a neved?
- Violetta. Nem járok  ide. Sajnos. Ismered Tomas-t?
- Azt hiszem most tesztelik, egész jól táncol!
- Óóó... tényleg? És megy neki az éneklés?
- Nem tom. Miért?
- Mindegy.
- Aha.
- Megyek. - mondta Vilu
- Jó.
- Ja csak, hogy tudjam, mi a neved?
- León vagyok.
- Aha. Szia
- Szia!

Violetta úgy érezte ideje lenne felhívni Tomas-t.
- Mi van, Violetta?
- Én is ezt kérdezem tőled!!!!
-  Mi a baj?
- Az, hogy miért vagy velem ilyen?
- Mert találkozok a barátnőmmel!
- Mi van?!?! - kérdezte teljesen összezavarodva Violetta.
- Semmi.
- Én azt hittem, hogy szerelmesek vagyunk! - és elkezdett sírni Vilu.
- Ömmm... igen, éppen ez az...
- Mi?
- Beléd vagyok szerelmes és ezért szakítok majd Carolinával!
- Jaj, bocsáss meg... tényleg... 1000 bocsi!
- Semmi. Nem akarsz beiratkozni a Studio-ba?
- Nem hinném, hogy apa engedné...
- Kár.
- Hát ja. Tényleg! Fölvettek?
- Azt még nem tudom, sajnos.
- Aha... Van valami érdekes?
- Nem nagyon.
-Akkor megyek! Ha persze nincs ellenedre!
- Menj, majd még beszélgetünk!
- Igen, szia!

Vilu boldogan ment haza. Miután beért a  házba "kedves" fogadtatásban részesült.
- VIOLETTA! MI AZ, HOGY CSAK ÚGY ELMÉSZ ITTHONRÓL! EZÉRT NEM KAPSZ CICÁT! EZT AKARTAD? HM? - mondta nagyon mérgesen az apja.
- Apa, bocsi :(
- Nincs bocsánat! 2 napi szoba fogság!
- De.....
- TÜNÉS!
Violetta teljesen letörve indult föl a lépcsőn. Angie kócosan háló ingben köszönt neki.
- Bocsi, de mennem kell! Így is késésben vagyok! - és a nem létező karórájára pillantott - Te aludjál csak!
- Jó... hova is mész?
- Studioba, gyönyörű épület! Komolyan! El vigyelek?
- Apa nem engedné meg...
- Majd beszélek a fejével :)
- Hát... sok sikert!

Angie csodával határos módon rá szedte Germant, hogy engedje el Violettát vele elmenni valahova.

- Köszi, hogy rábeszélted!
- Nincs mit! Siessünk, gyorsan nehogy elkéssünk!
Miután beértek Agnie elment és ott hagyta Vilut evvel a feltéttelel: 10 perc múlva vissza jön akkor ott lesz a kapuban. Ám Violetta makacs volt és kicsit körül nézett. Teljesen ámult milyen szép ez az iskola! Mindenki táncolt, zenélt vagy épp zenét hallgatott. Egyszer csak valaki kérdezi tőle, hogy:
- Ki vagy? Mit nézelődsz? Na?
- Violetta vagyok...-de itt elcsuklott a hangja mivel egy szőke  szúrós tekintetű lány nagyon fürkézte.
- Jó, nem érdekelsz- és elment.
Violetta nem értette ezt a csajt. Ám megint megszólították:
- Szia, új vagy?
- Nem járok ide. - monda
- Akkor miért vagy it...
- Nyugi már Fran! Szia a nevem Camilla, az ő neve pedig Fran!
- Aha, az én nevem Violetta!
- Jó a ruhád! - jegyezte meg Fran.
- Hogy, hogy nem jársz ide? Tök coool ez az isi!
- Apa, bizti nem engedné! - mondta szomorúan Vilu
- Legalább próbáld meg! - bíztatta Camilla.
- Úgy is rossz a hangom :( és még nem táncoltam
- Ha ilyen pici az önbizalmad nem sokra viszed - avatkozott bele a szőke csaj a beszélgetésbe.
- LUDMI!!! NE SZÓLJ BELE OK?
- Kis szöcském nyugi - oktatta ki Frant - bocs Vilu, hogy olyan csúnyát mondtam rád! Csak Leon flörtölt egy csajjal!
- León?
-  Nem hallotad még ezt a nevet? Vagy mi?
- De, sőt ismerem is! Bocs mennem kell! Sziasztok!
- Szia!
- Szia!
- Ne feledd, ha dívát keresel itt leszek! - szólt neki Ludmilla.

Angie megdicsérte, hogy nem mozdult el és ezt mondta:
- Nem jössz be pár órára?
- De.

Hipp-hopp már kezdődött az óra!
- Sziasztok!
- Jó napot! Agnie énektanárnő!
- Most Violetta nézi meg az iskolát, úgy, hogy mutassuk megneki mit tanultunk!
Egyszerűen csodálatosan énekeltek! És közben elképzelte, hogy milyen jó lenne most Tomassal...
- Violetta!
- Mi? Ö... bocsánat... tessék?
- Most énekelj Ludmillával! - és oda adta neki a szöveget Angie.
- De én még nem énekeltem!
- Akkor próbáld meg! - bíztatta Angie.
- Hát jó.

Violettának gyönyörű hangja volt!

1. évad 2. rész :)

Violetta hamar végzett a vásárlással így indult haza felé. Mikor már majd nem elérte a házukat, hirtelen egy nő megölelte és ezt kiáltotta:
- Violetta!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
- Ömmm... jó napot!
 - Tegezz nyugottan!!! Az én nevem Angie!
- Aha... és honnan ismersz?
- Én vagyok a nagynénéd!!!
- Aha... bocsánat... khmm... bocsi, de menem kell!
- Hát jó - mondta lehangoltan- szia!
- Szia... Angie!

Ám Angie követte a házáig. Violetta bement, és látta, hogy a mostohaanyja elviharzik, méghozzá egy bőrönddel! Végre elutazik! - gondolta magában Violetta.
- Kicsim! Nem tudsz egy jó nevelő nőt? - kérdezte az apja.
- De! Úgy hívják Angie!
- Oh, remek! Fölhívnád míg én elintézem ezt a fontos telefon hívást?
- Persze!

De Violetta gyorsan kiviharzott, hogy megkeresse Angie-t. Azonnal bele is botlott.
- Szia Angie! Lennél a nevelőnőm?
- Hát... tudod...
- Akkor igen? Rendben! Gyere!

- Apa!!! Itt az új nevelőnőm! Úgy hívják, hogy Angie!
- Jó  napot Angie! Fönt van a szobád! Vilu mutasd meg neki!
- Itt van a szobád Angie!
- Köszi, de mondani szeretnék valamit...
- Mit? - kérezte Violetta és German egyszerre.
- Hhhh... én Violetta... nagynénje vagyok...
German csak nézett rá.
- Miért lenne baj?! Hehe, hiszen ez csodálatos! - de igazából nem örült neki.
- Öhhh... jó éjt apu, jó éjt Angie!

Mitán befeküdt az ágyába föl hívta Tomast:
- Szia, Tomas! Nem zavarlak?
- Nem, mi az?
- Talál... Találkozunk...
- Kivel találkoztál?

- Veled... szertnék találkozni! - Violetta úgy érezte, mintha egy óriási kő gurult le volna a szívéről.
- Én is! Mikor?
-Azt nem tudom.
- Bocsáss meg, de mennem kell, majd beszélünk, szia!
- Szi... - de már letette a telefont.
Violetta nem értette miért volt ilyen fura vele Tomas. Ezt be is írta a naplójába.

1. évad 1. rész :)

Egy teljesen hétköznapi lány utazott akinek az volt a neve, hogy Violetta, van egy apja akit úgy hívnak, hogy German, az anyja pedig meghalt még 5 éves korában, így volt egy borzalmas nevelő nője volt akit úgy hívtak, hogy Flóra. Így kezdődött a története...
Éppen utaztak a repülőn mikor Vilu el akart menni Wc-re.
- Apa elmehetek a mosdóba?
- Persze, menj!
Miután elvégezte a dolgát, elkezdett egy fiúval beszélni:
- Szia, hol lehet venni sütit? -kérdezte Violetta -  Apukámnak ajándékba.
- Jó messze van, gyere utánam!
Miután oda értek kellet várni 5 percet, addig is elkeztek ismerkedni:
- Mi a neved?
-Violetta, és a tiéd?
- Tomas, szép a neved. Hova mész?
- Köszi, Buenos Airesbe!
- Én is! Valami Studio van ott, azt hiszem oda fogok járni, te hova fogsz járni iskolába?
- Magán tanuló vagyok. Sajnos.
- Aha... Ööööm... Hány éves vagy?
- 14 és te?
- 15! Mikor lesz a szülinapod?

- 1 hét múlva! - mondta izgatottan Vilu.
- Hát az hamar van! Előre is boldog szülinapot! :)
- Köszi, cuki vagy :)
És így nézték volna egymást akár a végtelenségig mikor észre vették, hogy lement a sor és kellene rendelni sütit!
- Tessék itt van a sütike kisasszony! - mondta az eladó néni.
- Köszönöm!
Mikor átverekedték magukat a tömegen elköszöntek és teló számot cseréltek.

Mikor mentek az új otthonba elkezdett az apja mesélni a helyről:
- Violetta, ezentúl egy palotában fogsz lakni! Nagyon szép ház!
- Aha...
- Mi az kicsim?
- Semmi, csak izgulok. - de igazából Tomason gondolkozott.

Beértek a házba és Vilunak leesett az álla! Tényleg gyönyörű volt!
- Gyere megmutatom a szobád! Flóra te is gyere!
- Jövök már!!!
-Jól van Flóra!
- Nyugi! - mondta Violetta.

1 nap múlva...
- Apa! Miért nem vásárolunk egy cicát?
- Nem is tudom... tudod mit vegyünk! Majd holnap!
- OK, elmehetek egyedül vásárolni kaját?
- Hhhhh... jó, de siess vissza, bár a vásárlás Flóra feladata lenne...

Violetta egy egyszerű kis ruhácskába ment, de ez a kárára ment mivel elkezdett  esni az eső. Violetta beakart álni egy fa alá, de elcsúszott! Ám valaki elkapta őt! És ki volt??? Tomas!
- Jaj, szia Tomas!!!! Köszi! - és megölelte a fiút - Köszi, hogy elkaptál!
- Ó ugyan... ugyan...
És míg beszélgettek, vége lett az esőnek.
- Bocsi, de mennem kell, Tomas! - és ezzel egy puszit nyomott a fiú arcára.

Sziasztok

Üdv. a blogomon! Nézz szét! :)