1. évad 1. rész :)

Egy teljesen hétköznapi lány utazott akinek az volt a neve, hogy Violetta, van egy apja akit úgy hívnak, hogy German, az anyja pedig meghalt még 5 éves korában, így volt egy borzalmas nevelő nője volt akit úgy hívtak, hogy Flóra. Így kezdődött a története...
Éppen utaztak a repülőn mikor Vilu el akart menni Wc-re.
- Apa elmehetek a mosdóba?
- Persze, menj!
Miután elvégezte a dolgát, elkezdett egy fiúval beszélni:
- Szia, hol lehet venni sütit? -kérdezte Violetta -  Apukámnak ajándékba.
- Jó messze van, gyere utánam!
Miután oda értek kellet várni 5 percet, addig is elkeztek ismerkedni:
- Mi a neved?
-Violetta, és a tiéd?
- Tomas, szép a neved. Hova mész?
- Köszi, Buenos Airesbe!
- Én is! Valami Studio van ott, azt hiszem oda fogok járni, te hova fogsz járni iskolába?
- Magán tanuló vagyok. Sajnos.
- Aha... Ööööm... Hány éves vagy?
- 14 és te?
- 15! Mikor lesz a szülinapod?

- 1 hét múlva! - mondta izgatottan Vilu.
- Hát az hamar van! Előre is boldog szülinapot! :)
- Köszi, cuki vagy :)
És így nézték volna egymást akár a végtelenségig mikor észre vették, hogy lement a sor és kellene rendelni sütit!
- Tessék itt van a sütike kisasszony! - mondta az eladó néni.
- Köszönöm!
Mikor átverekedték magukat a tömegen elköszöntek és teló számot cseréltek.

Mikor mentek az új otthonba elkezdett az apja mesélni a helyről:
- Violetta, ezentúl egy palotában fogsz lakni! Nagyon szép ház!
- Aha...
- Mi az kicsim?
- Semmi, csak izgulok. - de igazából Tomason gondolkozott.

Beértek a házba és Vilunak leesett az álla! Tényleg gyönyörű volt!
- Gyere megmutatom a szobád! Flóra te is gyere!
- Jövök már!!!
-Jól van Flóra!
- Nyugi! - mondta Violetta.

1 nap múlva...
- Apa! Miért nem vásárolunk egy cicát?
- Nem is tudom... tudod mit vegyünk! Majd holnap!
- OK, elmehetek egyedül vásárolni kaját?
- Hhhhh... jó, de siess vissza, bár a vásárlás Flóra feladata lenne...

Violetta egy egyszerű kis ruhácskába ment, de ez a kárára ment mivel elkezdett  esni az eső. Violetta beakart álni egy fa alá, de elcsúszott! Ám valaki elkapta őt! És ki volt??? Tomas!
- Jaj, szia Tomas!!!! Köszi! - és megölelte a fiút - Köszi, hogy elkaptál!
- Ó ugyan... ugyan...
És míg beszélgettek, vége lett az esőnek.
- Bocsi, de mennem kell, Tomas! - és ezzel egy puszit nyomott a fiú arcára.